Háj, evribodri!

Megérkeztem Erkenschwickbe múlt héten szombaton. Kezdtük azzal, hogy elég rendesen berúgott a brancs a ,,VelkámPartymon``, Bettivel fel is bátorodtunk, és el is mentünk a Tinàba. A mai napig nem értjük, hogy jutottunk el odáig.. mindegy is..
Idegesítö német mulatóspop ment, ezért egy sör után hazacifráztam. Pontosabban hazacifráztam volna, ha tudok.. de én olyan ügyes voltam, hogy  befelè nyíló lépcsöházajtót mindenáron kifelé szerettem volna nyílásra bírni.. ami persze nem ment. És ez abban az állapotban leküzdhetetlen akadálynak bizonyult.. Aztán félórás hajnalinégyórás csengetés után Norbi megsajnált...a magát, amiért nem tudott aludni, és beengedett. Szenvedtem is másnap, mint állat!
Aztán egész héten meg sem álltam. Büro-maszlagoltam (lakcímbejelentés stb..), takarítottam meg föztem egész héten... meg bevásároltam.. ja, meg mostam is.
Szerencse, hogy nincs vasalóm, még azzal is kinlódhatnék.
Az a legszörnyübb az egészben, hogy mindezek mellett is HALÁLRA UNTAM MAGAM!!! Nem nekem való ez a háztartásbeliség..
Szerencsére lassan munkába állhatok. Már csak az adószámomat várom.
A német nem kifejezetten megy.. még.. De majd alakul.
Elsö körben 2-3 hónapot szánok az érthetö beszéd elsajátítására - mely alatt nem a felsöfokú, Goethei magasságokba emelkedö cirádás megnyilvánulásokat kell érteni, hanem funkcionális és magabiztos német nyelvü ,szóbeli kommunikációt.`
Majd meglátjuk, mi sül ki belöle.

Egy kis Nepál.