Rettenetesen izgulok. Nem arról a kellemes izgulanduszról beszélek. Hanem arról a legrosszabb gyomoridegről. Nem kifejezetten tudom hova tenni.. Nem kifejezetten illik ide. Olyan régóta tervezem már ezt az utat.
Olvassátok csak vissza a 2011-es bejegyzéseket! Már előtte is erről papoltam mindenkinek.
Örülnöm kéne. Talán a többi negatívoskodó ragasztotta rám ezt a hülye érzést. De talán Patrikéknál, nagyon remélem, hogy Patrikéknál elszáll majd. Hiszen első utam oda vezet... ugyebár. :) A rutinos világjáróhoz, aki megcsinálja a hajamat, és közben sztorizik a csodálatos kalandjairól.
Kicsit a lelkishez: tisztában vagyok vele, hogy ez veszélyes. Nincsenek illúzióim. De mégsem úgy állok hozzá, hogy bármelyik sarkon megerőszakolhatnak, vagy kirabolhatnak. Ennyi erővel utcára se lépjen senki, mert a Somogyitól a buszpályaudvarig vezető úton is bármikor megtörténhet a baj....
Mindenesetre, ha mégis történne velem valami.. nem szeretném, ha úgy emlékeznétek rám, mint egy 21 éves felelőtlen idealistára, aki eldobta magától ígéretes életét. Hanem úgy emlékezzetek rám, mint a 21 éves nyughatatlan lányra, aki meg merte lépni azt, amit sokan inkább félresepernek a nehézségek miatt! És most nem feltétlenül, nem konkrétan a világjárásról beszélek, hanem úgy általában az egyén álmairól. Én igyekszem valóra váltani őket, ez a tökösség meg a legtöbből hiányzik. Ezért biztosan sokan támadnak majd, mint ahogy eddig is tették.
De Ti, szerelmes barátaim, Ti merítsetek az én erőmből, és még ha balul is sülnek el a dolgaim, ne ezen rágódjatok majd! Hiszen addig is, ha csak egy napig is tart majd az utazásom, többet fogok látni az ÉLETből, mint a legtöbb ember. Boldog utazás lesz, bárhogy is lesz vége.
Nade, hagyjuk a szomorkodást, bízom benne, hogy minden jó lesz. :) Ti is ezt mantrázzátok!
Facebook oldalamat ismeritek, ottan tessék követni az eseményeket! De majd igyekszem ide is pötyögni, ha időm engedi. Hiszen a nagyközönséggel nem szívesen osztom meg az egyebeket, érzéseket, ők csak száraz tananyagot kapnak majd. Ez a mi privát sörözőnk, ide bármikor beülhetünk csacsogni.
Viszlát, szevasz!
,,Fölültem a széles világ lovára.
Zaboláját nem tettem a szájába,
Úgy indultam hosszú útra egyedül.
Borul az ég minden felől, nem derül.
Borul az ég minden felől, nem derül.
Az én babám, hogy ha lát is, kikerül.
Ha kikerül, kerüljön ki, nem bánom!
Csak a szíve én utánam ne fájjon!
Hideg se volt, mégis befagyott a tó.
Szeretőm sincs, mégis rólam van a szó.
Hát hogyha még szeretőt is tartanék!
Mennyi cajha, mind rólam törvénykezék.''
Zaboláját nem tettem a szájába,
Úgy indultam hosszú útra egyedül.
Borul az ég minden felől, nem derül.
Borul az ég minden felől, nem derül.
Az én babám, hogy ha lát is, kikerül.
Ha kikerül, kerüljön ki, nem bánom!
Csak a szíve én utánam ne fájjon!
Hideg se volt, mégis befagyott a tó.
Szeretőm sincs, mégis rólam van a szó.
Hát hogyha még szeretőt is tartanék!
Mennyi cajha, mind rólam törvénykezék.''
